szombat, augusztus 28, 2021

Tizenkettedik nap a karanténban (szombat)

 

A mai nap az online bevásárlás jegyében telt. Két nagy üzletlánc jöhetett szóba, mivel leginkább csak ezeket ismerem: az E-mart és a Homeplus (régen ez a Tesco volt, ha jól emlékszem). A nagy tervet csak néhány apró probléma nehezítette: egyrészt semmit nem értek a koreai nyelvű weboldalakból, másrészt nincs még koreai telefonszámom, amit már rögtön a regisztráció során meg kell adni, harmadrészt pedig koreai bankszámlám és bankkártyám sincs, ami a fizetéshez szükséges. Nyilván minden logikusan gondolkodó ember belátná, hogy ez a terv eleve kudarcra van ítélve, és bizonyára én is így tennék, ha nem ülnék már 12 napja karanténban. A készleteink azonban vészesen fogynak, és ha ki is szabadulunk innen, akkor sem tudok autó nélkül hazacipelni egyszerre túl sok dolgot. Márpedig nekünk jelen pillanatban nemhogy pl. mosószerünk és mosogatószerünk, de még mosogatószivacsunk sincs. A konyhaszekrényünkben műanyag tányérok, poharak, evőeszközök sorakoznak csak. Kis túlzással élve: gyakorlatilag a nulláról kell felépíteni az új életünket.

Az online rendelés ötlete néhány nap óta foglalkoztat, mert már kétszer is láttam a kis Homeplus teherautót megjelenni az épület előtt. Ha másnak megy, akkor nekem is. 😊

Első lépésként megnéztem a két weboldalt.

Kb. ez fogadott a Homeplusnál:




Ez pedig az E-martnál:



Arra jutottam, hogy bár semmit nem értek, de majd a Google Lens segít, és végül a Homeplus oldala mellett döntöttem, mert ott a termékek mellett voltak kis ikonok is. 😊

Elkezdtem hát a regisztrációt. Név, jelszó, születési dátum. Eddig megvoltam. Jött a telefonszám. Gondoltam, ez is menni fog, mint az IKEA regisztrációnál néhány nappal ezelőtt, ahol a 12 évvel ezelőtti számomat adtam meg. (Majd kicserélem, ha már lesz új számom.) Ott működött a dolog, itt viszont nem, mert megerősítő kóddal akarták ellenőrizni, hogy valóban minden rendben van-e. Szóval itt fel kellett volna adnom. De nem tettem. Az jutott eszembe, hogy egy kedves koreai barátnőmtől „kölcsönkérem” a telefonszámát, de mivel ő már előzőleg regisztrált, a rendszer nem engedte volna, hogy újra használják ugyanazt a számot. Viszont felajánlotta, hogy beléphetek az ő kódjával, válogassak kedvemre, tegyek be mindent a kosárba, aztán ő majd megrendeli nekem, az anyagiakat meg elintézzük később. Örök hála érte!

Így történt az, hogy közel 3 órát töltöttem 27 darab termék kiválasztásával. Nyilván egy magyar oldalon ez fél óra lett volna, de nekem itt most ennyi időre volt ehhez szükségem. Karanténidő. Mikor, ha nem most? 😊

Amikor kész voltam, egyesével átbeszéltük a tételeket, javaslatokat tett, amiket persze meg is fogadtam, kicserélt néhány dolgot, odafigyelt az akciókra (1+1) és megspórolt nekem kb. 5-10 ezer forintot. Hétfőn 3-kor pedig remélhetőleg meg is érkezik a rendelés.

Természetesen még így is nagyon sok dolog hiányzik, de a legnehezebb dolgokat nem nekünk kell majd megvennünk.

A sikert apró kis lépésekben mérik. 









0 comments:

Megjegyzés küldése

Social Profiles

Twitter Facebook Google Plus LinkedIn RSS Feed Email Pinterest

Popular Posts

Keresés ebben a blogban

Üzemeltető: Blogger.

Az otthon apró emlékei

 Otthonról nézve, talán nem tűnik olyan nagy dolognak, ha az ember a boltban babérlevél után kutatva ezt találja az egyik polcon: Be kell va...

BTemplates.com

Blogroll

About

Copyright © Koreában az élet... | Powered by Blogger
Design by Lizard Themes | Blogger Theme by Lasantha - PremiumBloggerTemplates.com